Páros interjú Nikolics Nemanjával és Balogh Attilával

Niko, 2023-ban fejezted be aktív labdarúgó-pályafutásodat, hogy telt az elmúlt két éved a város sportszakmai tanácsadói pozíciójáig?

Nikolics Nemanja: Nem egyszerű lezárni egy 20 éves korszakot és belépni egy új életszakaszba. Amikor Cipruson futballoztam, három hónappal a szerződésem lejárta előtt közöltem a klubbal, hogy be szeretném majd fejezni a pályafutásomat, amit aztán hivatalosan is bejelentettem, majd felvettem a kapcsolatot az UEFA Executive Master for International Player képzés szervezőivel. Már játékoskoromban szerepelt a terveim között ennek a képzésnek az elvégzése, aminek én az ötödik évfolyamát végeztem el, ezáltal is igyekeztem magam felkészíteni a sportvezetői karrierre. Motivációs levelet és önéletrajzot írtam, interjúkon vettem részt, ahol felvázoltam a motivációmat, majd felvettek a képzésre. Örülök és büszke vagyok rá, hogy két év alatt sikeresen levizsgáztam és megszereztem a felsőfokú mesterdiplomámat. Ez sokat jelenthet a szakmai céljaim elérésében, ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy más egy iskola és más az, amikor az ember napi szinten dolgozik egy klubnál, és számos problémával szembesül. Ilyen helyzetekben segíthetnek a képzés tapasztalatai, de sok pszichológiai, intelligenciabeli és csapatmunkabeli kérdés merül fel, amiket meg kell oldani, hogy az ember sikeresen vegye az akadályokat. Az a célom, hogy amiket tanultam, azt a Vidibe beépítsem és ezzel tudjak segíteni a klubnak. A diplomamunkám témája az volt, hogyan tudjuk még jobban fejleszteni és a felnőtt futballba integrálni a fiatal labdarúgókat, foglalkoztam a klubok piaci alapon való működtetésével, valamint a magyar focit szisztematikusan összehasonlítottam a külföldivel. Tudom, hogy abból, hogy sikeres labdarúgó voltam, nem következik egyenesen, hogy sikeres sportvezető is leszek, de ezekkel a tanulmányokkal célom volt példát mutatni a többi játékosnak, hogy az aktív karrier után sem áll meg az élet. Az elmúlt két évben sok időt töltöttem a családommal, csináltam az iskolát, sokat utaztam, tapasztaltam és próbáltam napi szinten tanulni.

Az elmúlt két hétben elkezdődődött a közös munka, hogy néz ki ez a mindennapokban?

Balogh Attila: Niko készített egy prezentációt, amit bemutatott az Önkormányzatnak a Városházán, illetve nekünk, a klubnak is. Ez kapcsolódik az ő diplomamunka-témájához, ami, ahogy ő is említette, az utánpótlásképzés, a játékosfejlesztés és -integráció témakörét fedi le. Örömmel fogadtuk a kinevezését, nagyon pozitívnak tartom, hogy egy ilyen reputációjú és hírnevű játékos az aktív pályafutása után segíteni szeretné a klubot és ebbe fekteti az energiáit. Ahogy Niko is említette, nem biztos, hogy már minden részlettel tisztában van, de ez jó lehetőség neki, hogy feltérképezze a folyamatokat, nekünk pedig nagy segítség az ő lendülete és a játékoskorából hozott tapasztalata azon a téren, hogy hogyan kell a játékosokhoz szólni és hogy lehet zökkenőmentes az integráció a felnőtt fociba.

N.N.: Szerintem nagyon fontos megérteni, amikor az ember belép egy rendszerbe, hogy mi az ő feladata és mik a határok. Úgy érzem, hogy volt Vidi-játékosként hitelesen tudok beszélni arról, hogy korábban mondjuk milyen hibák voltak a klubnál, mit lehetne másként csinálni, amiből tanulni lehet. A pályafutásom befejezése után több mint két évig tudatosan alig adtam interjút, nem akartam reflektorfényben lenni, inkább próbáltam felépíteni magamat. Amikor a polgármesterrel beszélgettünk és a hosszútávú céljaimról volt szó, elmondtam, hogy sportigazgató szeretnék majd lenni. A további egyeztetések után ő azt javasolta, hogy két ütemből álljon a folyamat, először lépjek be a rendszerbe és ismerjem meg azt, és utána szépen lassan építsen fel engem a klub erre a posztra. A kérdés az volt, hogy tudok-e felvázolni olyan klubmodellt, ami a Vidinek hosszútávon is előnyös lehet. Nagyon sokféle modell van a mai fociban, de szerintem ami kiemelten fontos, hogy hogy lehet hosszútávon, piaci alapon fenntartható egy klub. A több mint kétórás prezentációm is arról szólt, hogy mit képviselek, mi a hitvallásom, milyen irányba vinném a Vidit hosszútávon. A legfontosabb kérdés, hogy nem akadémiaként hogy tudjuk megtartani a legtehetségesebb játékosainkat, hogy ebből a klub később profitálhasson. A közös munka elkezdése után már kétszer egyeztettünk Attilával is, ezeken az egyeztetéseken Simek Péter utánpótlás sportigazgató is részt vett. Pozitív dolgokat tapasztaltam a megbeszélések után és örömmel hallottam, hogy a klubvezetés és az utánpótlás-vezetés között sokat javult a kommunikáció az elmúlt időszakban. Az a célunk, hogy mindannyian egy irányba húzzunk. Természetesen mindennek van gazdasági oldala is, ezért fontos, hogy az ügyvezető és az utánpótlás sportigazgató is elmondja a meglátásait. A legfontosabb, hogy visszaszerezzük a klub identitását – nem szabad elfelejteni, hogy a Videoton máig a magyar foci utolsó európai kupadöntős csapata. Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akik büszkén viselik a mezt, nem csak az első csapatban, hanem már az utánpótlásban is, és az a céljuk, hogy ebben a stadionban játszhassanak. Az utóbbi hét évben kicsit háttérbe szorult ez az irány, és ennek az újjáélesztése nem két-három hónapos munka, így ahogy az első csapat esetében, úgy itt is szükség lesz türelemre a szurkolók részéről.

B.A.: Fontos hozzátenni, hogy sok szempontból ez egy átmeneti év. Az önkormányzat új tulajdonost keres, és ennek az évnek a fő célja, hogy megtaláljuk azt a hosszútávú irányt gazdaságilag is, ami előrevisz ebből a helyzetből. Polgármester úr is hangsúlyozta, hogy a profi csapat helyzetétől függetlenül az utánpótlásképzést biztosítani akarják Fehérváron, ennek a színvonala nem csökkenhet. Ehhez csatlakozik Niko belépése, 10-12 napja kezdte a munkát, de már számos konkrét javaslatot megfogalmazott, amit próbálunk átültetni a mindennapokba. Van, amikor a gazdasági racionalitás gátat szabhat egy-egy ötletnek, de abban is egyetértünk, hogy az egyik legfontosabb feladat megállítani azt, hogy U14-től az akadémiai rendszer felszívja a tehetséges fiataljainkat, tehát feladatunk az, hogy a Vidit a magasabb utánpótlás korosztályokban is vonzóvá tegyük, a szülők és a gyerekek is úgy érezzék, hogy érdemes itt maradni. Egy másik fontos dolog a második csapat újjáélesztése lenne, ami sportszakmailag nagyon fontos tényező, ennek a lehetőségeit is feltérképezzük. Niko feladatai közé tartozik majd, hogy ehhez a stábot és a játékoskeretet összeállítsa. A második csapat átmenetet biztosíthat majd a fiataloknak, valamint játéklehetőséget adhat az első keret kevesebb lehetőséget kapó vagy sérülésből visszatérő kerettagjainak is.

N.N.: Fontos, hogy a klub ne csak az MLSZ ösztönzése miatt adjon lehetőséget a fiataloknak. Olyan klubot akarunk építeni, amely bízik a fiatalokban, megadja nekik a lehetőséget, hogy itt vagy később máshol elérhessék a céljaikat. Nem kényelmesedhetnek el a játékosok, nem élhetnek vissza a lehetőséggel. Az U17-es és az U19-es csapataink játékosaira építve újra kell élesztenünk a 2024-ben megszüntetett tartalékcsapatunkat. Nem félünk lehetőséget adni a saját nevelésű fiataljainknak a felnőtt futballban. Fontos, hogy az U14-es csapatunknak minden évben meg kell nyernie a bajnokságot, hogy az U15-ben már a Kiemelt bajnokságban szerepelhessünk. Nagyon örülök annak, hogy Simek Péter utánpótlás-sportigazgató olyan Vidi-kötődésű, pro licenccel rendelkező edzőket hozott vissza a Videoton utánpótlásába, mint Bekő Balázs vagy Toldi Gábor. Hosszútávon cél az is, hogy ne csak fiatal játékosokat, hanem fiatal edzőket is neveljünk.

B.A.: Fontos látnia a közvéleménynek is, hogy azzal mindenki tisztában volt, hogy ez sportszakmailag fontos, hogy legyen megfelelő átmenet az utánpótlás és a felnőtt foci között, viszont ennek anyagi vonzata is van. Ezért kell egy olyan tudatos és felelős tulajdonos, mint most az önkormányzat, aki felismeri ennek a fontosságát és az anyagi forrásokat is biztosítja hozzá.

Az egyeztetések jelenleg kizárólag az utánpótlás ügyében folynak, vagy kitérnek az első csapatra és a klub értékesítésének előkészítésére is?

B.A.: Közvetlenül nem az utóbbiakról egyeztetünk, de természetesen Niko megosztja a véleményét velünk ezekről is, illetve mi is kérdezünk tőle. Polgármester úr is elmondta, hogy például az érdeklődők sportszakmai minősítése kapcsán is kikérheti Niko véleményét.

N.N.: Valóban, polgármester úr elmondta, hogy ha már konkrét tárgyalások lesznek, szeretné, ha ott lennék és a szakmát képviselném. Viszont a tulajdonoskeresésben nincs aktív szerepem, ettől függetlenül ha bármit tudok ebben segíteni, megteszem.

Hogyan folytatódik majd a munka a következő hetekben, mik lehetnek a közös munka következő lépései?

B.A.: Az utánpótlásközpontban már kialakítottunk irodát Nikónak, így a személyes jelenlét már akár napi szinten biztosítható. Fel tudjuk hívni egymást bármikor, formalizált munkarendünk egyelőre nincs, de a következő hetekben ez is letisztul majd.

N.N.: Nagyon sok időt töltök az utánpótlásban, fontosnak tartom, hogy megismerjem az egész rendszert a klubon belül. Csak úgy szerezhetek információkat az edzőkről és a játékosokról, ha napi szinten ott vagyok velük és beszélgetek velük. Nagy potenciált látok az utánpótlásunkban, márcsak azért is, mert van 8-10 edzőnk, akik több mint tíz éve dolgoznak nálunk, lojálisak a klubbal és jó munkát végeznek. Az utóbbi három-négy évben több mint 20 játékost adtunk az akadémiáknak, ami szép szám, viszont hosszútávon azt képzelem el, hogy nem az akadémiáknak, hanem saját magunknak építjük fel ezeket a játékosokat. Vannak konkrét terveink, szeretnénk minden évben egy nyári nemzetközi tornát megszervezni Sóstón, ahova rangos csapatokat hívunk meg. Ennek van egy gazdasági oldala is, de reméljük, lesznek vállalkozók, akik látnak ebben fantáziát, ami nem csak a klubnak, hanem a városnak is jó reklám lehet hosszútávon. A klubmodellünkben óriási szerepe van az utánpótlásunknak, de fontos, hogy meg legyen szabva az irány, amit majd a leendő új tulajdonos fog meghatározni.